Tuesday, 17 January 2012

Tizenhatodik nap

az aggódóknak megnyugtatásul, pénz ma sem jött... ugye eredetileg péntekre ígérte, aztán hétfőre, ma kiderült, hogy hétfőn elküldte a pénzügyre... szal vagy holnap vagy holnapután jön a lovetta... ha jön. ami nem túl bíztató jel, hogy ma rákérdezett, hogy tényleg csekken akarjuk az egészet? (neeem utald el, az még 5 nap legalább...) vagyis akkor eddig mit küldött hova??? na mind1
a felhők egyébként már este oszladoztak, reggelre minden visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a szelet, az maradt ugyanolyan erős... ami persze szívás volt, de mivel ma egész napos kórház volt (reggel lázgörcs, délután rendelés), így mindegy is volt...
szóval ilyenek voltak reggel a felhők

és ilyenek a felkorbácsolt hullámok (sajnos nagyon nem jön át...)

mivel elég kábák voltak a széltől, meg a fronttól így délelőtt palacsintát sütöttünk... ja igen, előtte még egy vicces. má annyira frusztráltak vagyunk a pénztől hogy ihaj, erre az alábbi események következtek be... ha ezeket leírnám kommentár nélkül, lassan mentőakciót indítana valaki:
megnéztem a kenyeret amit eszünk pirítva, január 5én járt le... (jó, szerencsére nincs semmi baja)
a vizünk lassan teljesen elfogy, nincs mit inni (jó, holnap elmegyünk és veszünk, aprónk még van)
a palacsinta lisztjében, amiből sütöttük találtunk pár bogarat...
vagyis romlott kenyéren és kukacos liszten élünk víz nélkül :) tiszta Bear Grylls...
szóval csináltunk palacsintát, Lili keverte

nem lett rossz, de igazán jó hazai töltelék nem volt bele...
aztán elindultunk egy kis alvás után (most tényleg csak a Lili aludt) a kincses partra második körre... ezúttal azért már vesztett varázsából, de szép volt
odafele még nagyon fújt a szél

de ott már nem annyira, szép volt minden




találtam légylepte, döglött gömbhalat, vagy papagájhalat

meg picurka remeterákot

egy terhes?, jójó csak kövér gyíkot

visszafele még benéztünk a csacsikhoz




álldogáltunk a brutkó szélben a parton


meg sétáltunk
jött egy kutya udvarolni

aztán kaptunk egy kis szamárkíséretet is visszafelé... elég ijesztő volt elsőre, volt amelyik nem akart átengedni minket az úton


Ádi persze elaludt odafele, meg aztán az út végén is

nu mivel odaát már mindenki alszik, itt meg vacsiidő van, megyek eszem halat és hagymát... na igen, külön ágyban alszunk, mindenki egy-egy gyerekkel :D Lilit nem zavarja még a dolog :)

No comments:

Post a Comment