no mind1
egy helyreigazítással kell kezdenem, a Coral Reef-nek rekonstruált névből nem ral Reef senem oral Reef, hanem _o_al Reef látszódik... asszem... najó lefotózom
egész éjjel megint úgy fújt a szél, hogy azt hittük Oz birodalmában fogunk ébredni... arra keltem, hogy Juti már hurrikán jelentéseket keres... aztán kiderült, hogy csak az ablakunk zár rosszul és onnan jött a fülsiketítő fütyülés... most már egész halk a szél :)
a mai nap igazi turistaszalámi nap volt, voltunk mindenfele, a sziget látnivalóinak egy jelentős részét kilőttük. najó van még pár azért (többek között egy könyvtár! :)), de most két helyen is voltunk. mivel a szigetnek az elsődleges (vagy másodlagos?) turista funkciója az ide beérkező óceánjárók utasainak "szórakoztatása", így építettek egy csilli-villi kis negyedet, ami csak ilyenkor van nyitva. Cruise Center vagy mi a neve. Nah ide jöttünk mi el.
szerencsére még a tömeg előtt odaértünk, így láttuk üresen is,
meg tele is
van itt mindenféle bolt,
medence, élőzene, itt gyűjtik össze a hajóról leszédelgő embereket
a búvároztatók, hajóztatók, sétáltatók, bicikliztetők, autóztatók, meg miegyéb. viszik őket merülni, lovagolni, másik szigetet nézni, meg kitudja hova. a legszerencsétlenebbek azok, akik a gyönyörű kis fogadónegyed után meg kívánják a szigetek igazgatási központját, Cockburn Town-t is tekinteni. van aki gyalog teszi (nem hiszem hogy sokáig jut), van aki kerékpárral, de szerintem szinte mindegyik csalódni fog a rozoga bodegákban és egyszintes nyaralók kuszaságában... persze lehet hogy nem, így leírva egész izgisnek hangzik. majd ezekről is csinálok egy képet ha járjuk a "várost".
mindenesetre a Cruise center menő, van neki saját strandja
ami ihaj meg csuhaj, persze a szél miatt nem vittünk fürdőruhát, meg a bármelyik pillanatban szülő nő miatt se... ezek már csak így jönnek össze.
szóval itt van mindenféle, kulturált boltok, meg egy két kajálda is. egy kis móló, szép tenger (sajnos a kamerámon keresztül nem jönnek át jól a színek...)
van egy kis dísz korall
a gyerekek kaptak satyó-matyót
aztán eluntuk és hazajöttünk, meg persze a gyomrunk is korgott addigra.
itthon aztán délután, egy kis csendespihit követően kimentem a ház mögé
és kimásztam lefotózni a szakadékunkat, de sajnos nem jött át jól a mélysége.
meg találtam egy szép kis virágot is
aztán délután beöltöztünk a következő túránkra, a világítótoronyhoz. Babi remekül festett az útiszerkóban.
a világító torony a sziget északkeleti csücskében csücsül, az ángélusoktól hajóztatták ide a vasalkatrészeit, és nemrég festett újra szép fehérre
van mellette világítótoronyőr-ház, összkomfortos
meg van itt egy kis kalóz is aki szeretettel várja az idetévedőket. a bolt tulajdonosával együtt, akinek nem tudom milyen lehet egy forgalmas napja...
a hullámok itt már közelebb vannak, és óriásiak, nem tudom ez látszik-e
a lemenő napban gyönyörű volt a felcsapó pára...
alant óriás csigák hevertek szerteszét
egy gyík tankolta be az utolsó napsugarakat
meg én is
egyszóval jó volt, csak még vízbe nem jutottunk. talán holnap...
so long
No comments:
Post a Comment