a szél továbbra is fújt szinte egész nap, és felhős volt az ég, ami persze nem azt jelenti hogy vacogtunk, de nem izzadtunk negyven litert óránként és volt esély egy kis gyaloglásra, ha már a fürdés megint elmaradt...
először a Lilivel indultam neki fényképezőgép nélkül a sziget közelebbi csücskének, de hamar visszafordultunk, mert tervbe vettem, hogy lejutunk a mi tengerpartunkra is. elég sokat kellett gyalogolni,
vagy nem is sokat, csak már elszoktunk tőle, amíg el nem jutottunk egy Coral Reef nevű hajdanvolt valami portájához. A feliratból mára már csak "ral Reef" maradt, szóval lehet, hogy helytelen a rekonstrukció, sajnos fotót elfelejtettem csinálni. Ott aztán nekivágtunk a part felé vezető betonútnak. lásd alant:
a növényzet itt gazdagabb, feltehetően ültették valamikor,
de a szanaszét heverő üvegek és romos bodegák, meg a zegzugos bozótos kicsit ijesztővé tette a helyet. reménykedtünk benne, hogy nem zavarunk senkit... nem mozogtunk komfortosan. de végeredményben megérte, mert beigazolódott egy teóriám: ez a part gazdagabb a parlagon heverő kincsekben, még ha ezeket valaki más(ok) készítették is ide:
holnap, vagy legközelebb keresünk egy másik lejáratot is, ami kevésbé elhagyatott...
a ki nem mondott szorongás okán hamar elindultunk visszafelé
szerencsére találkoztunk két lovacskával is akik elkísértek egy darabon, egész addig míg a fuvar véletlen meg nem érkezett. ezután jött az ebéd meg a déli csendes pihenő apának meg Lilinek.... jó volt :)
a nap hátralevő része punnyadással telt, kint kópéztunk egy kicsit, megleptek minket a karib tenger kalózai:
aztán egy szerencsétlenül járt gyíkocska földi maradványaira bukkantunk a veranda mellett...
a nap végén két csacsi jött füvet nyírni meg trágyázni... gyorsan múlt el ez a nap is....
No comments:
Post a Comment